Katalin Tóth 
 
2024-08-26
 
 
  
Az első szálláshely végre, ahol tudtunk pihenni. Csillagos ötös!
  
 
  
 
 
 
  
 
 
 Alexandra Krisztinné Morvai 
 
2024-08-20
 
 
  
Tökéletes helyen tökéletes szállás! Korrekt, segítőkész tulajdonos, kedves gondnok. Csend, nyugalom, tisztaság, magas színvonal és minőség jellemzi az apartmant . A jacuzzi és a teraszok abszolút a jól megérdemelt pihenést szolgálják. A tetőteraszról a csillagnézés szuper késő esti/éjszakai program, imádtuk! Kevés helyre szoktunk visszatérni, de ide garantáltan jövünk még :)
  
 
  
 
 
 
  
 
 
 Zita Balogh 
 
2024-04-05
 
 
  
Gyönyörű helyen egy gyönyörű házikó. A berendezés ízléses, a használati tárgyak jó minőségűek, a tulajdonos és a gondnok mindenben segítőkész volt. Jacuzzira nem is számítottunk, de már filmbe illő volt ahogy ült az egész család a pezsgőfürdőben órákig, beszélgetve, telefon nyomkodás nélkül, naplementében gyönyörködve.
Mindent köszönünk!
  
 
  
 
 
 
  
 
 
 Katalin Budai 
 
2024-03-10
 
 
  
Nagyon kellemes pihenős, elvonulós hely. Idilli környezet, luxus felszereltség a csendes mecseku domboldalban.
Igazi kikapcsolódást ad akár egy hosszú hétvége alatt is, de a környék programkínálatait kihasználva hosszabb időt is kellemesen tölthetünk el.
Szeretettel ajánlom.
  
 
  
 
 
 
  
 
 
 Gyula Budai 
 
2024-03-05
 
 
  
Vadon vagy Éden

Késő este, sötétben érkeztem meg. A parkolóhoz vezető kaptatóra fordulva megpörgött a kerekem. Egyből éreztem, hogy ez a hely más lesz, mint otthon a teraszra kiülni.

Szállásunk, a kis faház fénye, barátságosan hívogatott. Nem késlekedtem, fogtam a nagy sporttáskámat és már indultam is. A házikó mellett ismerkedő lépteimet téve, ki-kifordultam a sötétbe. Sapkám led fénye belehasított ebbe az ismeretlenbe. A fénycsóva hol egy rézsün, hol egy bokron, hol egy szalonnasütőn akadt meg. De vajon mi van ezeken túl: Vadon vagy Éden?

Másnap nagyon korán, elsőként ébredtem. Estétől emlékeztem a konyhasarokra, ahol a kávéfőző áll. Nesztelenül odalopóztam. A kis Nespresso gép kellemes duruzsolása megnyugtatott - tudom jó helyen vagyok. Az első kortynál kinéztem a széles panoráma ablakon és tudtam is, hogy pontosan hol vagyok. Egy tengerjáró hajó parancsnoki hidján és előttem a végtelen, mozdulatlan köd-tenger. De hol a falu, melyen tegnap éjszaka keresztüljöttem?  Már emlékszem. Az út vége hosszan, meredeken húzott fölfelé. Na de mégis, ennyire? Egyszer csak, a bal alsó sarokban, egy vékony füstcsík törte át a ködöt, s szállt meredeken felfelé a mozdulatlan légben. - Valaki más is van már ébren a faluban! Ha Nemo kapitány lennék, alámerülhetnék és felfedezhetném ezt a köd Atlantiszt, itt alattam.

De erre nem lesz szükség, mert jobbról, nagyon laposan, sárgás fénysávok jelentek meg, melyek áttörték a ködöt. Világítótorony talán? S valóban, a fény felé fordulva, az öreg tölgy irányában, hatalmas, masszív, fehér oszlopot pillantottam meg. Nem más ez, minta a falu templomának fehérre meszelt tornya. Mögüle bújik ki az a fényes korong, melynek fényét az öreg tölgy deréknyi ágai sugarakra hasogatják.
Ezt eredetiben kell látnom! Puha macska léptekkel osonok a teraszra. Szinte harapni lehet a levegőt. Hátam mögött surrogást hallok. Rám fittyet hányva, két pajkos madárka, le-felcsapongva száll el mellettem, a fejemet le kell rántanom előlük. A hátam mögött lévő erdőből jöttek. Talán ők az első hírnökei az ébredő erdőnek.

Most már biztosan tudom a választ: ÉDEN.